.

A térkép elérhető itt. "Széltérkép 2" link alatt! (Önmagában a térképeken végzett kutatómunka is érdekesebbnél érdekesebb képet mutat, amellett, hogy számtalan további kérdést vet fel...)

Gondolkozzunk a témában kicsit tovább:

Sokat feltett kérdés:

Szerinted tényleg járt ember a Holdon?

Szerintetek ez lehetséges válasz(?):

Ha a Hold a búra alatt van és a légkör a holdon túl is kimutatható, esélyes lehet, hogy volt már ember a Holdon, viszont amit ott találtak, amiatt kellet sivatagban újrafogatni a Holdra-szállást... Mondván az emberiség (szerintük) még nem érett meg, hogy tisztában legyen az igazsággal! :)

Azimut térkép:

Mindez a Biblia értelmezésében:

Végezetül, kérdezték páran pontosan milyen is a Geoid alakú elmélet szerint  a Föld?! E szerint:

Azt pedig, hogy a Föld légköre a Holdon túl is kimutatható, idei publikáció és nem akárhol olvasható:

Teljes cikk erről: space.com

Namármost! Ha tovább gondolkozunk....
Amennyiben a Föld "lapos és a kupola tartja az égbolt feletti vizeket, és a Nap és a Hold az ég mennyezetén 'kering, akkor esélyesen
- értelmezhető, hogy a Föld légköre miként is nyúlhat túl a Holdon,
- értelmezhető, hogy a Holdon valóban járhatott ember,
- értelmezhető, hogy ott talált valamit, ami miatt úgy döntöttek, hogy azt még nem árul(hat)ják el nekünk, így
- értelmezhető, hogy miért voltak kénytelenek egy sivatagban újraforgatni a Holdra-szállást...! 

Korábban már írtunk arról, hogy mi is történt a Holdon, keringenek, - míg nagytestvér nem törli - olyan videók a neten, hogy mit is vettek fel kamerával, mit is nem akarnak, hogy tudjunk... miért is nem mehetett évtizedekig vissza az ember a holdunkra.

Így érthető már miért vannak párhuzamosan valódi és kamu felvételek, képek, anyagok az interneten a holdra-szállásról? ...érthető már miért jó a háttérhatalomnak, hogy a nép egymással vitatkozik, hogy lapos e a Föld, vagy nem, volt e ember a holdunkon, vagy nem, sivatagban forgatták, vagy igazi, ... addig, míg mi egymással ezen veszekszünk, ők csendben csinálják a simlis dolgaikat!

Imé egy másik érdekes videó, ha egy kummányit se beszélsz angolul, akkor is érteni fogsz:

Mielőtt Stephen Hawking 2018 márciusában elhunyt volna, a híres fizikus azt állította, hogy az univerzum számítógépes szimuláció, csakúgy, mint a The Matrix filmekben ábrázolt . 
Forrás: https://yournewswire.com/stephen-hawking-matrix/

A teljes Haking 'teoria. https://scribd.com/Read-Stephen-Hawking-Theory-on-the-Big-Bang

Akkor most milyen alakú is az a szimuláció? :)
Gyerekek...! :)

Emlékeztetőül néhány korábbi cikkünk:

Csak 4 videó, mely után elgondolkozol! Milyen alakú a Föld?!

Az ENSZ közgyűlést tájékoztatták a földönkívüliekkel való hivatalos kapcsolatfelvételről! [BŐVÍTVE!! PIRAMIS UFO A PENTAGON FELETT! VIDEO]

10 katonák által készített UFO-video

Most akkor lapos, vagy nem?!

... és egy kép, amin talán elgondolkozol:

Emlékeztek még a Mottónkra(?):

 ... 'hát EZ(!) a Világ ...és ami mögötte van!

[Frissítés:]

Elég élénk vitát kavart a cikk egyes Facebook oldalakon, ezért engedtessék meg egy-két gondolat:

'1.)

Sose készítettek fotót EGYBEN az egész Földről! Jönnek a szkeptikusok, hogy a Holdról készített fotón a Föld Gömb alakú! De még ilyen fotót senki se látott! Miért?
Maga a NASA cáfolja, hogy lenne ilyen fotó sőőőőt:

https://www.nasa.gov/centers/goddard/about/people/RSimmon.html

Részlet a cikkből:

Az utolsó alkalom, hogy valaki 1974-ben az Apollo-nál 1972-ben egy kis féltekét (egy földgömb egyik oldalát) bemutató alacsony földfelszíni pályáról készített fényképet, a NASA Földmegfigyelő Rendszere (EOS) műholdjait úgy tervezték meg, hogy ellenőrizzék a Föld egészségét . 2002-re végül elegendő adat állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy az egész Földet lássuk. Tehát mi. A kemény rész a Föld felszínének lapos térképének létrehozása négy hónapos műholdadatokkal. Reto Stockli, most a svájci szövetségi Meteorológiai és Klimatológiai Hivatalban, nagyrészt ezt a munkát végezte. Aztán körbevágjuk a lapos térképet egy labda körül. A részem a felszín, a felhők és az óceánok integrálása volt, hogy megfeleljenek az emberek elvárásainak, hogy a Föld hogyan néz ki az űrből. Ez a labda a híres Blue Marble lett.

Eredeti angol szöveg:

The last time anyone took a photograph from above low Earth orbit that showed an entire hemisphere (one side of a globe) was in 1972 during Apollo 17. NASA’s Earth Observing System (EOS) satellites were designed to give a check-up of Earth’s health. By 2002, we finally had enough data to make a snap shot of the entire Earth. So we did. The hard part was creating a flat map of the Earth’s surface with four months’ of satellite data. Reto Stockli, now at the Swiss Federal Office of Meteorology and Climatology, did much of this work. Then we wrapped the flat map around a ball. My part was integrating the surface, clouds, and oceans to match people’s expectations of how Earth looks from space. That ball became the famous Blue Marble. 

Forrás: A NASA hivatalos oldala: https://www.nasa.gov

'2.)

Térjünk át kicsit a Heliocentrikus világképre, majd annak ellen-elméleteként kitalált Geocentrikus világképre, ami Galileo Galilei nevéhez fűződik!

https://hu.wikipedia.org/wiki/Heliocentrikus_vil%C3%A1gk%C3%A9p

https://hu.wikipedia.org/wiki/Geocentrikus_vil%C3%A1gk%C3%A9p

Gaileo Galilei! Azok, akik veszik a fáradtságot, és legalább a Wikipédiát fellapozzák, rájönnek, hogy Galileit az egyház beperelte! Galilei el is bukta a perét! Majd mikor jött az inkvizíció, már aki figyelt órán, és tanult is, tudja, hogy az lett a vége, hogy vissza is vonta tézisét! Amellett, hogy nem tudta alátámasztani világnézetét gyakorlatilag és konkrétan semmivel!

Ajánlom figyelembe a per utóélete c. fejezetet, még 2009-ben is van utóélete a pernek!

Tessék csak átböngészni és pótolni a hiányosságokat:

Forrás: csak 1db -ot kiemelve, mert szépen össze lett szedve: https://hu.wikipedia.org/wiki/Galileo_Galilei

Annyit még hozzá tennék, hogy a cikk megírásával a cél, a kérdések megfogalmazása volt!  Az olvasóra van bízva, mennyire mélyed el a témában! :)

"Pere

A per

Cristiano Banti festménye (1857): Galilei a római inkvizíció előtt

A per előtti évek

Galilei figyelme a geocentrikustól a heliocentrikus világkép felé fordult. Elkezdte hirdetni a kopernikuszi tanokat, sőt Kopernikuszon túl azt is, hogy a heliocentrikus modell nem csak matematikai eszköz, hanem a valóság helyes leírása. Az egyház a kopernikuszi modellt mint matematikai modellt támogatta, sőt tanította abban az időben. Galilei az egyetemen az előadásait azonban az arisztotelészi felfogásban tartotta. 1613. december 8-án Krisztina toscanai nagyhercegnő meghívta villásreggelire a Medici Akadémia tanárait. Galilei betegsége miatt nem tudta elfogadni a meghívást. Ezen az összejövetelen a heliocentrikus világkép is szóba került, érveket hoztak fel mellette és ellene. Néhány nappal később a jelenlevő páter, Benedetto Castelli matematikus levélben értesítette Galileit a beszélgetésről, az egyik tanár pedig részletesen is beszámolt neki az ellenvetésekről. Galilei december 21-én hosszú levelet küldött Castellinek. Ebben fejtette ki először nézetét a szerinte helyes írásmagyarázatról a természeti jelenségekkel kapcsolatban és Kopernikusz elméletéről. Castelli örömmel olvasta Galilei levelét, és engedélyével másolatokat készíttetett azoknak, akiket érdekelt ez a tárgy. Néhány fiatal dominikánus félreértette Galileit, és eretnekség vádjával elküldték levelének egy másolatát az egyházi Törvényszékhez (akkori nevén inquisitio). A vizsgálóbíró azonban megállapította, hogy a levélben nem található tévtan, „csak néhány alkalmatlan szó és sértő kijelentés”. Amikor Galilei értesült az ellene felhozott vádakról, a levelében vázolt nézetének igazolására igen alapos értekezést készített, amelyet magánlevélként Krisztina nagyhercegnőnek címzett. Az Inkvizíció sohasem ítélte el ezt az értekezést.

Galilei nem elégedett meg azzal a helyzettel, hogy hipotézisként lehet a kopernikuszi elméletet kezelni, el akarta érni, hogy nyilvánítsák ki, hogy a heliocentrikus rendszer nem ellentétes a Biblia „helyes” értelmezésével. Konfrontatív természetéből fakadóan sok ellenséget szerzett magának. A Biblia helyes értelmezése körüli viták miatt 1616-ban Rómába ment. Helytelenül mérte fel az erőviszonyokat, és a kérdés további erőltetésével kiprovokálta a majdnem totális vereséget. Az a döntés született, hogy a heliocentrikus világnézetet csak elméleti lehetőségként, matematikai modellként lehet tanítani. Galilei továbbra is népszerű maradt egyházi körökben is. V. Pál pápa és a római kardinálisok ünnepélyes fogadásokat rendeztek a tiszteletére, és élvezettel hallgatták előadásait. A matematikus és fizikus Maffeo Barberini kardinális még dicsérő költeményt is írt Galilei munkájáról és biztatta, hogy folytassa tudományos kutatásait. De a tiltás életbe lépett, Kopernikusz művét pedig indexre tették. Galilei ebbe kénytelen volt belenyugodni és a heliocentrikus világnézetet csak elméleti lehetőségként való tanítását elfogadni (ezen ígéretének megszegése lett alapja a későbbi pernek). Ha tovább küzdött volna, akkor a heliocentrikus rendszer tárgyalásának teljes tilalma lett volna a következő válasz.

A per közvetlen előzményei

1623-ban a pápai trónra VIII. Orbán pápa néven Barberini bíboros, Galilei híve és csodálója került, aki ellenezte a tudós 1616-os elmarasztalását. Megválasztása után meghívta firenzei barátját és három hétig vendégül látta, hogy megbeszélje vele Kopernikusz elméletét. Ekkor az egyértelmű bizonyítékok hiányára való tekintettel kérte Galileit, hogy addig ne terjessze a vitás nézetet, amíg nincs szükségszerű bizonyítéka. Galilei ezt meg is ígérte, de miután visszatért Firenzébe, elhatározta, hogy párbeszédes értekezést ír a pápával folytatott vitákról.

Kéziratát 1630-ban vitte el Rómába, hogy kiadásához megkapja az egyházi engedélyt. A cenzorral, Riccardival sokáig egyezkedett, de a második újraolvasást Galilei már nem várta meg Rómában, többek között a közeledő pestisjárvány miatt. Abban maradtak, hogy levelezés útján egyeztetik a szöveget. Ez igen nehézkesen ment, mert a pestis miatt az utak le voltak zárva. E miatt a futárok nagyon lassan jártak. Végül az engedélyt a firenzei cenzortól kapta meg barátai segítségével, de megkérték, hogy javítson ki néhány túlzást a szövegben. A Dialogo: sopra i due massimi sistemi del mondo tolemaico, e copernicano (Párbeszédek: a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról) című mű az inkvizíció engedélyével 1632-ben meg is jelent Firenzében.

Az előkészítés során a pápa arra kérte a tudóst, hogy ne foglaljon állást egyértelműen a heliocentrikus elmélet mellett, hanem szorítkozzon a pro és kontra érvek bemutatására, és emellett foglalja bele a könyvbe a pápa ügyben vallott nézeteit is. Galilei a kérésnek eleget tett, de a pápa gondolatait gyakran elferdítve az arisztotelészi geocentrikus felfogást védő képzeletbeli személy, Simplicius (Együgyű) szájába adta, aki önmagával is többször ellentmondásba került, és az olvasóban egy bolond benyomását keltette. A legtöbb tudománytörténész szerint Galilei stílusa maliciózus volt, és később a könyvét ért kritikákat figyelmen kívül hagyta.

A per

Mivel sok támogatóját, köztük a pápát is sorra elveszítette, a támadások ellene egyre sokasodtak. Galilei ellenségei meggyőzték VIII. Orbán pápát arról, hogy a szerző nyilvánosan kigúnyolja őt ezzel az írásával és a korábbi tilalom ellenére Kopernikusz elméletét védelmezi. Ezért a pápának bele kellett egyeznie, hogy fizikus barátját a római törvényszék elé idézzék. A pápa kérte az inkvizítorokat, hogy kezeljék jóindulattal az ügyet és ne említsék az ő személyét érő sérelmeket. Galilei 1632. szeptember 23-án megkapta az idézést, hogy haladéktalanul jelenjék meg az inkvizíció főfelügyelője előtt, de ő orvosi igazolásokkal háromszor is megpróbálta magát kivonni a római utazás alól. Csak azután érkezett 1633. február 13-án az Örök Városba, miután a pápa elővezetési paranccsal fenyegette meg. A könyv megjelenése után az akkori viszonyok között rekordidőnek számító egy év eltelte után az inkvizíció 1633-ban perbe fogta. A per is gyorsan, még abban az évben lezajlott. 1633. június 22-én hirdettek ítéletet. Bizonyos források szerint a főbíró szerepét maga VIII. Orbán pápa töltötte be. Teres Ágoston Biblia és asztronómia című művében viszont azt állítja, hogy a pápa távol tartotta magát a pertől. A per tétje a legrosszabb forgatókönyv szerint akár Galilei élete is lehetett volna, mivel akkoriban az eretnekségért súlyos esetekben halálbüntetés is járhatott. Galileinek azonban maradtak még befolyásos támogatói a papság egy részében, akik – noha tanait ők sem fogadták el, legalábbis nyíltan – igyekeztek közbenjárni érdekében. Fontos megjegyezni, hogy a per a harmincéves háború ideje alatt zajlott, amikor a világnézeti különbségek a végletekig kiéleződtek Európában. A kihallgatások ideje alatt Galilei háromszobás lakást kapott, két segítővel és teljes ellátással. Michael Hesemann Sötét alakok című művében azt írja, hogy hivatalosan öt luxusszoba állt rendelkezésére, saját szolgálókkal, ellátását pedig a Firenze-rezidencia biztosította. A per során Galilei kénytelen volt visszavonni a Föld mozgására vonatkozó tanait, de közben, állítólag, végig azt mormolta maga elé: „Eppur si muove!” („Mégis mozog!”). Michael Heseman azt állítja Sötét alakok című művében, hogy ez a híressé vált mondat valójában az utókor szüleménye; először egy 1645-ös festményen tűnt föl, mely a Murillo-iskolában készült, és Galileit valódi börtönben ábrázolja – egy olyan helyen, ahol sohasem fordult meg.^[7] Három kihallgatás után az inkvizíció „súlyos tévedés és eretnekség gyanúja” miatt betiltotta Galilei könyvét, őt pedig megeskették, hogy többé nem védi a heliocentrikus rendszert. Az ítélet életfogytiglani házi őrizet volt. Vezeklésül arra kötelezték, hogy három éven át minden héten olvassa el a bűnbánati zsoltárt. Az ítéletet tízből három bíboros nem írta alá, köztük a pápa unokaöccse sem.

Az ítélet

Az ítéletnek három fő pontja volt:

1. Galileit kötelezték heliocentrikus tanainak visszavonására
2. Börtönbüntetésre ítélték, mely ítéletet később házi őrizetre változtattak
3. Betiltották a „Párbeszédeket”, és Galileit eltiltották az írástól. Az ítélet nem nyilvános részében minden művét betiltották, azokat is, amelyeket a jövőben szándékozna kiadni, de az ítélet eme pontját később nem tartatták be

Galilei esküje

Galilei esküt tett, melyben először „bevallotta”, hogy miután a Szent Hivatal eltiltotta a heliocentrikus nézetek terjesztésétől, ő mégis egy könyvet írt erről, ami miatt a Szent Hivatal igen-igen gyanúsnak tartotta őt az eretnekségben. Majd kijelentette, hogy:

„Ezért, el akarván űzni Eminenciátok, valamint minden hű keresztény gondolatából ezt az erős gyanút, mely joggal támadt felőlem, igaz szívvel és nem színlelt hűséggel eskü által megtagadom, megátkozom és megvetem az említett hibákat és eretnekségeket, és általában minden bármiféle más hibát, eretnekséget és szektát, melyek ellentétesek a Szent Egyházzal; és esküszöm, hogy a jövőben soha többé nem fogok sem mondani, sem pedig állítani szóban vagy írásban olyan dolgokat, melyek miatt hasonló gyanú támadhatna felőlem. Ha pedig megismernék bármilyen eretneket vagy olyan valakit, aki az eretnekségben gyanús, őt feljelentem ezen Szent Hivatalnál, vagy pedig az inkvizítornál, avagy pedig azon hely ordiariójánál, ahol éppen tartózkodom.

Esküszöm továbbá és ígérem, hogy teljesítem és szem előtt tartom mindazokat a büntetéseket, melyeket ezen Szent Hivatal kiszabott vagy ki fog szabni reám; ha pedig bármiképpen megsérteném ezen ígéreteimet és eskümet, melytől Isten mentsen, alávetem magam minden kínnak és büntetésnek, melyeket a szent kánonok, valamint más általános és egyedi törvények hirdetnek és kiszabnak a hasonlóan vétkezők ellen. Isten engem úgy segéljen, és az ő Szent Evangéliuma is, melyet saját kezemmel érintek.

Én, a fentnevezett Galileo Galilei esküvel megtagadtam, megesküdtem, megígértem és köteleztem magam, mint fent; és az igazság hiteléül saját kezemmel aláírtam ezen írást az eskümről, és szóról szóra elmondtam Rómában, Minerva kolostorában, a mai napon 1633. június 22-én.”

– Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Szerk. Poór János. Budapest, Osiris Kiadó, 2000. 225. old.

Az ítélet többi része

Fontos megjegyezni, hogy Galileit nem zárták börtönbe, nem fenyegették kínzásokkal. Nem közösítették ki az egyházból és nem zárták ki a Medici Akadémiából. Másnap elengedték vatikáni luxuslakosztályából, és átvitték a Medici-villába. Egy nappal később megkezdte büntetése letöltését – először barátja és tanítványa, Ascanio Piccolomini sienai érsek püspöki palotájában Siená-ban, mivel Firenzében éppen kitört a pestis. 1633. december 1-jén Galilei visszatért otthonába – a Firenze melletti Arcetriben lévő professzori luxuskúriájába, ahol az elkövetkezendő kilenc évben békében élt és dolgozott, gazdagon ellátva a Mediciektől kapott havi nyugdíjjal és az éves vatikáni járadékkal, melyet 1630-ban ígért oda neki VIII. Orbán pápa, és aminek folyósítását soha nem szüntették meg. 1636-ban megjelent fő műve, a majdani newtoni rendszer alapjait jelentő Discorsi e dimostrazioni matematiche intorno a due nuove scienze(Matematikai érvelések és bizonyítások az új tudomány…) címmel, mely a mechanikáról és az esési törvényekről szól. A mű az újkori fizika alapművévé vált. Nem sokkal ezután Galilei megvakult. Az egyházzal megbékélve, a betegek szentségével megerősítve hunyt el 1642. január 8-án természetes halállal. Végső útjára a helyi plébános kísérte. Ünnepélyes temetéssel a firenzei Szent Kereszt templom kriptájában helyezték el koporsóját. Csak diákjai kísérlete vallott kudarcot: nem emelhettek neki díszes emlékművet, mivel a pápa ezt provokációnak találta.

Egyébként tény, hogy Galileinek nem voltak döntő bizonyítékai arra, hogy nem a Föld van a világegyetem középpontjában. A Föld mozgására és forgására vonatkozó kísérleti bizonyítékok jóval későbbről származnak. Johann Friedrich Benzenberg (1777–1846) mérte először ki 1802-ben, hogy a függőón felső végétől leejtett test nem a fonal végéhez, hanem attól keletre ér földet. Friedrich Wilhelm Bessel (1784–1846) a híres német matematikus és csillagász először 1837-ben végzett sikeres csillagparallaxis méréseket, amiket a Föld keringésével lehet magyarázni. A zseniális kísérletező Léon Foucault (1819–1868) a híres ingakísérletét 1851-ben végezte a párizsi Pantheonban. Ugyancsak ő javasolta a pörgettyűs iránytű megépítését, de a technikai nehézségek miatt ezt csak 1908-ban sikerült megvalósítani. Ez utóbbi kísérletek a Föld forgását bizonyítják. Mindazonáltal Galilei zsenialitására és a kérdés nehézségére utal, hogy két évszázadnál is több időnek kellett eltelnie a felismerés és a bizonyítás között (igaz, addigra meg már Galilei elmélete is elavult).

Galilei Discorsi című művének címlapja

A per interpretációi a tudománytörténetben

A későbbi évszázadok tudománytörténetében egyébként Galilei és perének megítélése is állandóan változott.

„A történetírás a szimbólumokhoz sohasem közeledik teljesen elfogulatlanul. Galilei már a 17. század végén filozófiai jelkép: a Royal SocietyBaconnal együtt az „experimentális filozófia” elődjeként ünnepelte. A newtonianizmus […] elterjedésével párhuzamosan ez a Galilei-kép erősödött és rögzült. A Galilei-pör a 18. század antiklerikális harcai során vált az egyházi elnyomás elleni küzdelem szimbólumává. Ez az experimentalista-antiklerikális interpretáció a 19. század során pozitivista vonásokat vett fel. A pozitivista interpretáció Machnál érte el csúcspontját, érdekes, hogy éppen Newton rovására. […] A 19. század egyes történészei megkísérelték védeni az egyház Galilei-pörbeni szerepét, s a 20. század elején a tudománytörténetírás egyik megalapítója, Pierre Duhem már szinte Galilei ellenfelében, Bellarminokardinálisban látja az igazi tudomány képviselőjét, s az egyházban nem a természettudományos fejlődés gátlóját, hanem elősegítőjét. Az égi és földi mozgások azonosításának érdemét elvette Galileitől, és a 14. századi Párizsi Egyetem skolasztikusainak tulajdonította. A Galilei-pör ezzel új fázisába lépett, s két síkon folytatódott. Az inkvizíció és a haladás küzdelme mellett a természettudomány megteremtésének érdeme is vitatottá vált. A Galilei-pör az egész újkori természettudomány keletkezésének centrális kérdése lett.”

– Vekerdi László: Kalandozások a tudományok történetében

Pierre Duhem mellett a tudományfilozófus, Paul Feyerabend is komoly kétségeket fejezett ki az utókor által konstruált Galilei-kép iránt. a Galilei-problémakör számtalan elméleti elemének és vitaanyagának áttekintése után megfogalmazta azon véleményét, miszerint „Galilei korában az egyház sokkal inkább hallgatott az ész szavára, mint Galilei maga, ráadásul számba vette Galilei tanainak etikai és társadalmi következményeit is. Galileire kimondott ítélete racionális és igazságos ítélet volt, az ítélet [modern egyház általi] revíziója ellenben csak politikai opportunizmussal igazolható.”^[8] Hahner Péter történész véleménye szerint Galileit nem üldözték volna, ha csak csillagászati hipotézisként ismerteti nézeteit, és nem gúnyirat formájában támadja meg vele a pápaságot. „Érdemes azonban megemlíteni, hogy az ítéletet nem a pápa, hanem az inkvizíció nevében adták ki, vagyis nem tévedhetetlen döntésként. Egyes kortárs tudósok, mint Descartes, Gassendi és Mersenne ezt úgy értelmezhették, hogy a heliocentrikus világkép elítélése nem hittétel.”^[9]

A per utóéletéről

VII. Sándor pápa, aki 1664-ben újrarendezte a Index librorum prohibitorumot^[10]

• 1664 – VII. Sándor pápa újraszerkesztve kiadta az tiltott könyvek jegyzékét (Index librorum prohibitorum) Galilei „Dialogo sui due massimi sistemi del mondo” című művével és Kopernikusz könyveivel együtt. A jegyzéket a „Speculatores Dominus Israel” kezdetű bullával vezetett be, amelyben az általa írt heliocentrikus elmélkedés alapján elvetette a nap körüli világképet, és annak elfogadását kötelezővé tette a katolikusok számára.
• 1712 – A bencés páter Luigi Guido Grandi írása „Galileo védelmére” egyházi jóváhagyással megjelenik.
• 1718 – Galilei cenzúrázott műveit újra kiadták.
• 1718 – XII. Kelemen pápa díszes emlékművet építtet Galilei sírja fölé.
• 1737 – Galilei hamvait a firenzei Santa Croce bazilikában, szent földben, újratemetik.
• 1741 – Galileit formálisan rehabilitálják, XIV. Benedek pápa engedélyezi Galilei összes tudományos művének (újra)kiadását és a Galilei-per iratainak nyilvános tanulmányozását.
• 1744 – A padovai akadémia tanárai kiadják Galilei főbb könyveit, köztük a Dialogus teljes szövegét is, az első lapon idézve az inkvizítor nyilatkozatát, miszerint ez az írás „nem ellenkezik az Egyház hittani és erkölcsi tanításával.”
• 1757 – XIV. Benedek pápa utasítására eltörlik azt a „határozatot, amely tiltotta a könyveket, melyek a Nap mozdulatlanságát és a Föld mozgását tanították", de a listán az ezen az alapon írt könyvek megmaradnak.^[11]
• 1758 – A heliocentrikus elméletet tanító könyveket törlik a tiltott könyvek listáját tartalmazó Index librorum prohibitorumból.
• 1820. augusztus 16. – VII. Piusz pápa határozatban jóváhagyja Giuseppe Settele csillagászati tankönyvét, amelyben „korunk asztronómusainak nézetét vallja a Föld napi és évi mozgásáról”, és elrendelte, hogy „a jövőben senki sem tilthatja meg Kopernikusz rendszerének védelmezését.”
• 1981. július 3. – II. János Pál pápa egy bizottságot hoz létre, melynek célja, hogy behatóan megvizsgálja az idők folyamán „Galilei-ügyként” emlegetett per problémakörét. A Nemzetközi Kutató Bizottság elkezdi munkáját.
• 1992. október 31. – A Nemzetközi Kutató Bizottság befejezi munkáját. 359 évvel Galilei tárgyalása után, a pápa sajnálkozását fejezte ki a Galileit ért hátrányok miatt, és megsemmisítette az inkvizíció elmarasztaló ítéletét.^[12]
• 2009. február 15. – A római Santa Maria degli Angeli-bazilikában Gianfranco Ravasi érsek, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke a Tudósok Világszövetsége kezdeményezésére 400 év után az első ünnepélyes szentmisét mutatja be Galileo Galilei tiszteletére, a modern tudomány megalapítója születésének 445. évfordulója alkalmából.^[13]
• 2009. július 2. – A Szentszék sajtótermében Sergio Pagano püspök, a Vatikáni Titkos Levéltár prefektusa sajtótájékoztatón mutatja be az általa gondozott, A Galilei-per teljes szövegét tartalmazó kötetet, amit szigorú filológiai szempontok szerint gyűjtöttek össze, és gondos bevezetővel láttak el. Sergio Pagano püspök írta alá már az 1984-ben megjelent legutóbbi kiadást is. A mostani kötetet teljesnek és hitelesnek nevezte a Vatikáni Titkos Levéltár prefektusa, mivel abszolút hűen tükrözi az eredeti szöveget, tiszteletben tartja egészen a kisbetűs és nagybetűs írást is. Óriási különbség például, hogy az ég, a föld vagy a nap szó egy 1633-as írásnál kis betűvel vagy nagy betűvel szerepel – magyarázta Sergio Pagano püspök.^[14]