Oroszbarát beszédet mondott Orbán Viktor magyar miniszterelnök . Különösen az Európai Unió 2030-ig tartó összeomlását jelentette be, és azt, hogy a „muzulmán migránsok” a francia lakosság többségévé válnak. Ez történt a politikus Kötcse községben tartott zárt ülésén híveivel.

Erről a Radio Svoboda számolt be .

Orbán azt is kijelentette, hogy ellenezni fogja az Oroszország elleni uniós szankciók további meghosszabbítását. A politikus szerint egyedül van a véleményével az oroszellenes megszorításokkal kapcsolatban, de reményét fejezte ki az olaszországi hatalomváltásban.

Orbán meg van győződve arról, hogy az Európai Unió „lábba lövi magát” azzal, hogy szankciókat vezet be az Orosz Föderáció ellen. Különösen úgy véli, hogy emiatt télen „az ipar akár 40%-a is leáll Európában”.

A magyar miniszterelnök azt mondta, „nincs olyan vezető Európában, aki elismeri a kontinens érdekeit és annak megfelelően cselekszik, és erről másokat is meg tud győzni”. Véleménye szerint korábban Angela Merkel volt ilyen vezető.

Orbán beszélt Oroszország Ukrajna elleni háborújáról is. Kijelentette, hogy „a háború helyi volt, de a Nyugat beavatkozott”. Az ellenségeskedések 2030-ig történő folytatódását jósolja, aminek következtében Ukrajna állítólag „területeinek harmadát vagy felét elveszíti”.

Orbán Viktor érkezik a Polgári Piknikre a kötcsei Dobozy-kúriához 2022. szeptember 10-én. Mellette Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője (j)

Ősszel megpróbálja megakadályozni, hogy az Európai Unió újabb hat hónappal meghosszabbítsa az Oroszország elleni szankciókat, a Fidesz új generációjának akár 2060-ig képesnek kell lennie kormányozni, hamarosan újabb családtámogatási intézkedéseket jelentenek be – a Szabad Európa több résztvevővel beszélve részleteket tudott meg Orbán Viktor kötcsei beszédéből.

Számos témát érintő, konkrétumokat is bőven tartalmazó beszédet mondott Kötcsén Orbán Viktor szeptember 10-én. A Fidesz számára az aktuális őszi politikai szezonkezdetet jelentő összejövetel a somogyi kistelepülésen elvileg zárt a nyilvánosság elől, de bizonyos részletek mindig kiszivárognak.

2009-ben például Kötcsén fejtette ki az akkor még kormányzásra készülő Fidesz-elnök, hogy a következő 15-20 évben a centrális erőtér jellemzi majd a magyar politikai berendezkedést, egy nagy kormányzópárttal és széttagolt ellenzékkel. Idén eddig nem jelentek meg részletek az elhangzottakról, de a Szabad Európa több résztvevőtől tudakozódva megtudta, miről beszélt a miniszterelnök.

Ukrajna

A beszéd egyik legfontosabb eleme természetesen az Ukrajnában zajló háború volt. A miniszterelnök szerint ez a háború 2030-ig is velünk maradhat, és Ukrajna akár területe harmadát-felét és elveszítheti. A miniszterelnök szerint a háború lokális lett volna, de a Nyugat beszállt, ezzel globálissá tette, most pedig a szankciókkal lábon lőjük magunkat Európában.

A szankciók okozta energiaválság miatt télen akár az európai ipar negyven százaléka is leállhat – jósolta Orbán Viktor. Ősszel várható tárgyalás az európai vezetők között a szankciós csomag meghosszabbításáról újabb hat hónapra, a miniszterelnök szerint meg kell próbálni megakadályozni a prolongálást. A kormányfő tisztában van vele, hogy ezzel az állásponttal egyelőre szinte egyedül van a tagállami vezetők között, de a szeptemberi olasz választásokra utalva azt is megjegyezte, addigra remélhetőleg olyan kormány alakul Olaszországban, amelyik támogatni fog minket ebben. A szankciók elfogadása Orbán Viktor szerint azt jelzi, hogy nincs olyan vezetője Európának, aki felismerné a kontinens érdekeit, és aszerint cselekedne, és erre másokat is rá tudna venni. Angela Merkel ilyen volt, még ha csatázott is vele, ő biztosan nem hagyta volna a szankciós politikát.

Európai Unió vs. V4-ek

A kormányfő megismételte azt a Tusnádfürdőn már hangoztatott gondolatmenetét, miszerint 2030-ra széteshet az eurózóna és akár maga az Európai Unió is. Arról is beszélt, hogy 2040-re a francia városokban többségben lesznek a muzulmán bevándorlók, és ez akár más uniós nagyvárosokban, fővárosokban is megtörténhet. Ebben az esetben viszont át kell értékelni kapcsolatainkat ezekkel a fővárosokkal, hiszen kérdés, mennyire lehet európainak nevezni azt az országot, amelyikben az őshonos európai nemzetrészek néhány településre, kisebbségbe szorulnak.

A visegrádi négyek viszont erős hatalmi központ lesz addigra. Azt elismerte a kormányfő, hogy a háború miatt most válságban van az együttműködés, de ezen túl lehet lépni, főleg hogy a liberális pozsonyi és prágai kormány is inog, könnyen lehet, hogy hamarosan mindkét országban olyan kormány lesz, amelyikkel a Fidesz szövetséget tud kötni. (Jövőre viszont Lengyelországban is választások lesznek, és jó esély van rá, hogy Mateusz Morawiecki kormánya megbukik, és a Fidesszel nagyon rossz viszonyban lévő Donald Tusk pártja, a Polgári Platform alakít kormányt.)

2030-ra a V4-ek nettó befizető tagállammá válnak, Orbán Viktor szerint ekkor el kell gondolkodni az EU-tagság értelmén, azon, hogy ilyen körülmények között mit ad nekünk a tagság, és ha nem tudunk pozitív választ találni, le kell vonni a következtetéseket. Arról is beszélt a miniszterelnök, hogy Európa nem készült fel rá, hogy új szereplők emelkednek fel a globális politikában (elsősorban Kína), ő ezt már 2010-ben látta, látta, hogy a kínai államkapitalizmus milyen hatékony, ezért szeretne hasonló gazdasági modellt kialakítani Magyarországon, erre épül unortodoxnak nevezett gazdaságpolitikája.

Demográfia, gazdaság

Magyarországgal kapcsolatban azt mondta, négy stratégiai célból nem fog engedni semmilyen körülmények között. Az első a demográfia: mindent meg kell tenni a népességnövekedésért, ezért két héten belül újabb családtámogatási intézkedéseket jelentenek be. Ezekről nem árult el részleteket.

A második a teljes foglalkoztatottság megőrzése és a jövedelmek értékének megóvása, különös tekintettel a jövedelemskála alsó negyven százalékára. Ezeknek az embereknek mindenképpen emelni kell a jövedelmét a következő években is.

A harmadik a gazdaság folyamatos modernizálása, végül az utolsó a nemzetegyesítés. Itt forrásaink szerint elsősorban a határon túli magyarokra gondolt a kormányfő, nem arra, hogy a hazai politikai megosztottságon enyhíteni kellene.

Új generációt nevel, hálózatot épít a Fidesz

Végül saját politikai táborára kitérve arról beszélt a miniszterelnök, hogy az elmúlt időszakban tudatosan nevel ki egy új generációt a Fideszben, akik jól képzettek, képesek kormányozni, és akiknek 2030 után akár 2060-ig is el kell tudniuk vezetni az országot. A Nemzeti Együttműködés Rendszere után pedig a Nemzetközi Együttműködés Rendszerét is létre kell hozni, ezt szolgálja a Fidesz hálózatépítése konzervatív körökkel, think tankekkel, influenszerekkel.

f2