A WHO Pandémiaszerződése csak egy a hét pillér közül, amelyeken keresztül az Egyesült Nemzetek Szervezete világkormányt alkot
Az ENSZ egy „vészhelyzeti platformon” szeretne felkészülni a jövőbeli globális sokkhatásokra. Ez a platform automatikusan működésbe lép, ha olyan (potenciális) fenyegetések merülnek fel, amelyek alááshatják a Fenntartható Fejlődési Célokat (SDG) vagy a 2030-ig szóló menetrendet.
A hét „sokk” nagyszabású éghajlati események, jövőbeli világjárványok, biológiai ágens által okozott nagyszabású események, globális áruk, emberek vagy pénzmozgások zavarai, zavaró tevékenység a kibertérben vagy a globális digitális kapcsolat megszakadása, jelentős űresemény egy vagy több kritikus rendszert érint a Földön, valamint előre nem látható kockázatokat.
A „vészhelyzeti platformon” keresztül azt akarják, hogy a válsághelyzetben vezető szerepet tölthessenek be. Az ENSZ szerint a Covid megmutatta, hogy a nemzeti kormányok „nem képesek hatékonyan kezelni egy ilyen nagyságrendű és összetett vészhelyzetet”.
Lehetséges, hogy egy új válságban olyan eszközöket alkalmaznak, amelyek sértik az alapvető jogokat és szabadságjogokat, mint ahogy az a Covid esetében is történt.
Olyan „globális kormányzaton” dolgozik, amely nem csak egy olyan válságot tud kezelni, mint a Corona, hanem mindenféle más kihívással is megbirkózik.
A 20. oldalon többek között ez áll:
Közös napirendünk gondolataira és a közelmúltbeli válságok tanulságaira építve azt javaslom, hogy a Közgyűlés ruházza fel a főtitkárt és az Egyesült Nemzetek rendszerét állandó felhatalmazással, hogy felléphessen egy jövőbeni, kellő mértékű és súlyosságú komplex globális sokk esetén. és elérje a vészhelyzeti platform automatikus összehívását és működtetését.
A stratégiai dokumentum három konkrét lépést javasol globális szinten.
Először is egy megbízott kinevezését javasolja, aki globális hangot képvisel a jövő generációi számára, felhívva a figyelmet a ma meghozott döntések rájuk gyakorolt hatására.
Másodszor, ötleteket javasol egy politikai nyilatkozathoz, amely meghatározza a jövőre vonatkozó kötelezettségeket. Ez lehetőséget adna arra, hogy megszilárdítsuk a jövő nemzedékek felé már tett kötelezettségvállalásokat, és ezeket az új kihívásokhoz igazítsuk.
Harmadszor, célzott kormányközi fórumot javasolnak, ahol a tagállamok előmozdíthatnák a nyilatkozatban vállalt kötelezettségeiket, és megoszthatnák tapasztalataikat és újításaikat. A jelentés ezért a Közgyűlés alárendelt szerveként a Jövő Nemzedékek Bizottságának felállítását javasolja.
"Ezzel az első két állásfoglalással elkezdjük hozzájárulni a tagországok azon döntéseihez és változtatásaihoz, amelyek szükségesek ahhoz, hogy felkészítsék a multilaterális rendszert a ma és a holnap kihívásaira" - mondta Guterres.
Júliusig kilenc további politikai tájékoztatót tesznek közzé a jövőbeli csúcstalálkozóhoz.
A cél egyszerű: új életet lehelni a multilaterális rendszerbe, hogy az teljesíteni tudja az ENSZ Alapokmányában és a 2030-ig szóló menetrendben foglalt ígéreteket – mondta. „Mivel világunk egyre bonyolultabbá, bizonytalanabbá és veszélyesebbé válik, még nagyobb felelősségünk van a multilaterális rendszer megerősítésében. Ez kell legyen a Future Summit végső célja.”
Az SDG-csúcs idén szeptemberben és a jövőbeli csúcstalálkozó 2024-ben kulcsfontosságú pillanatok a tagállamok számára, hogy meghozzák a szükséges döntéseket annak érdekében, hogy a világ visszatérjen a mindenki számára igazságos, befogadó és fenntartható jövő felé.
Az eredeti PDF itt található .
Az alábbiakban Deepl fordítása olvasható.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.